Dániai gasztro kaland
Szalai Bálint vagyok a Kaposvár 2-es csoportjának tagja. Annyit mondanék még magamról, hogy kanyargós pályaválasztásaim után végre megtaláltam azt, amire mindig is vágytam. Ebben a legjobb akarok lenni. Szakácsnak tanulok Budapesten a Gundel Károly Vendéglátóipari Szakképző Iskolában. Szeptember óta rengeteget tanultam, megismertem a konyha hierarchiáját, az apró munka fontosságát, az alázatot, a fizikai állóképességemről is volt tapasztalnivalóm a hat órás monoton hagymatisztítás kapcsán. Ha igazán profi akarok lenni, tisztelnem kell a kétkezi munkát, a felettem állók szaktudását és komolyan kell vennem a szakmát. Az iskolakezdés után két hónappal, 2018 novemberében lehetőségem volt pályázni az Erasmus+ cserediák programjára. Ez lehetőséget adott egy külföldi szakmai tapasztalatszerzésre. Dániába utazhattam tanulni és dolgozni. Az utazás izgalmat, kalandot is jelentett, és régi vágy teljesülését, ez az ország mindig is érdekesnek tűnt a számomra. Bár be kell vallanom, hogy nem a gasztronómiája tetszett előbb.
Aztán jócskán meglepődtem azon, amit a konyhájukban tapasztaltam. A dánok halat hallal esznek, ezt rengetegféle módon készítik el, és a köretek alapja általában a burgonya. A tenger rengeteg élelmiszert ad az északi népeknek. Megismertem az étkezési szokásokat, fura, hogy ők inkább este tartják meg a főétkezéseiket, napközben egyáltalán nem fittness barát szendvicsekkel élik túl a napot. A kenyerük sokkal inkább az egészségesebb, mint nálunk megszokott. A séfek rendkívül nyitottak voltak, segítőkészek, nagyon tiszteltem őket tudásukért. Minden klassz volt, de az ott tartózkodásom alatt a családomon és az itthoni barátokon kívül legjobban a piros paprika hiányzott. A séffel beszéltünk is erről a remek találmányról, meg is beszéltük, hogy legközelebb mindenképpen viszek neki is. Rendkívül sok tapasztalatot, élményt szereztem. Ilyen módon belátást nyerni egy idegen ország gasztronomiájába mérhetetlenül felemelő érzés. Csak még nagyobb kedvet kaptam más helyek országok bejárására kutatására. Az Életút Nap előtt néhány nappal tértem vissza és büszkén mondhatom, több lettem mint voltam. Szalai Bálint, Kaposvár 2-es csoport
