Kultúrsokk Velencében
Az őszi szünet elején lehetőségem nyílt az Alapítvány segítségével megismerni az utánozhatatlan olasz vidéket, azon belül is Velencét, valamint Jesolót.
Három napot töltöttünk a két város között ingázva, amit hajóval tettünk meg. Elképesztő volt látni a tengert hajnalban, és a nap végén a gondolák mögött, mikor lemegy a nap. Jelenleg harmadikos vagyok a Pécsi Művészeti gimnáziumban, festő szakon, kirándulásunk célja elsősorban a Képzőművészeti Biennálé megtekintése és nem mellesleg Velence megismerése. Az itt töltött idő alatt szakmai gyakorlatomat is letudhattam.
Az első két nap csak a kiállításokat foglalta magába, amit két hatalmas helyszínen tekinthettünk meg, különálló kis épületekben. Minden ország bemutatkozott, egy, az általa kiválasztott témával, amivel egy egész termet töltött meg, felsorolni nehéz lenne mindet, a teljesség igénye nélkül: Ausztrália, hatalmas különleges faliórákat és népi maszkokat vonultatott fel, Olaszország, azon belül is Róma: „monumentális” antik reneszánsz festményekkel kápráztatta el a látogató közönséget. A Biennálé fantasztikus művészeti inspiráció volt számomra, lenyűgöző alkotásokat láttam, valamint a helyszínek, ahol kiállítottak, szintén szenzációsak voltak. Az első két nap végén, a maradék szabadidőnkben, míg nem indult a hajónk Jesolóba, betekintettünk az olasz mindennapokba. Jártunk a fő tereken, benéztünk a kis utcákba, ahol tényleg az utca közepén, keresztben lógnak a száradó ruhák, vásároltunk, majd a nap végén, az olasz gasztronómiával is megismerkedtünk közelebbről.
Este sétáltunk a tengerparton, kagylót gyűjtöttünk, olaszokkal beszélgettünk. Végül a harmadik nap tényleg csak a városé volt, mikor teljesen szabad utat kaptunk Velencében. Ezen a napon készült a legtöbb fénykép, és ekkor ittuk a legtöbb, és valószínűleg a legjobb kávét, amit eddig ihattunk. Olaszország egy igazi kultúrsokk volt számomra, ahonnan rengeteg ötlettel és varázslatos emlékkel érkeztem haza. Remélem lesz még lehetőségem visszamenni erre a páratlan vidékre, hosszabb időre, hogy még jobban megismerhessem ezt a kultúrát.
Nagyon köszönöm ezt a lehetőséget az Alapítványnak, hogy segítettek abban, hogy ezen a nem mindennapi Biennálén részt vehettem és ezáltal hasznos és maradandó tapasztalatokat szerezhettem.
Fekete Judit Adél Pécs 1 csoport
