Búcsú Pécstől
Ma volt az utolsó napom itt.
A búcsúzás mindig rossz pillanat, de azt mondhatom, ez jó volt. A gyerekeknek ma nem volt órájuk, de mégis bejöttek elköszönni és ez nagyon kedves volt tőlük. Jó pillanatok voltak azok, fotókat készítettünk, édességet ettünk és megköszöntünk mindent egymásnak. Ajándékot is kaptam, egy bögrét teli képekkel Pécsről és Ferrero Rocher csokoládét, amit nagyon szeretek! Pár gyerekkel sétáltam a belvárosban (nagyon aranyosak) és felmentünk a megmaradt torony tetejére!! Lenyűgöző látvány volt, mert éppen ment le a nap. Holnap korán megyek a mohácsi Busó fesztiválra, aztán pedig Szegedre. Már most hiányzik Pécs és mondhatom, hogy nagyszerűen éreztem itt magam és nagyszerű emberekkel találkoztam. Nagyon remélem, hogy egy napon még visszajöhetek ide. Köszönöm, Pécs! 🙂
Ma (február 4.) volt az utolsó előtti napon Pécsett. Részt vettem az angol órán és sokat beszélgettünk. Eljött a búcsúzások ideje. Közeledik magyarországi látogatásom vége, de örülök a szép élményeknek.
Ma, február 3-án mókás délutánom volt. Éppen elkészültem az édességekkel, amikor megérkeztek a gyerekek és megkóstolták a brigaderos-t – nagyon ízlett nekik. Megkérdezték a receptet, és aki nem értett angolul annak lefordították a többiek. Sokat nevettünk és fotózkodtunk együtt. Ezután mindenki, aki a házban volt megnézte a prezentációmat, és nagyon élvezték és sokat kérdeztek. Imádtam!
Február 2-án délelőtt egy kéttannyelvű középiskolában tartottam előadást ahol Dani és István tanulnak. Délután sétáltam a városban és beszereztem a hozzávalókat a brazil édességhez. Nyamm. Délután a P2 csoport meghallgatta az előadásomat a szülőhazámról és sokat beszélgettünk róla. Hogy eltelt az idő, három nap és már megyek is tovább. Gyorsan repül az idő.
Február 1-jén délelőtt a Nagy Lajos Gimnáziumban jártam ahol Krisztián, Balázs és Ákos is tanul az Alapítványtól és 3 prezentációt tartottam. Egyet angolul kettőt pedig spanyolul. Nagy meglepetés volt számomra, hogy mindenki értett mindent. Fantasztikus volt. Néha átváltottam spanyolra és vissza angolra, de nem zavart senkit, mindenki jót mulatott rajta. Élvezték az előadást és sokat kérdeztek. Délután Gáborral ellátogattunk a Közgazdaságtudományi Karra ahol tanul. Nagyon tetszett a hatalmas hely, főleg azért mert vannak külön pihenésre, lazításra kialakított helyek. Ezután ellátogattunk a könyvtárba és a Tudásközpontba, ami egy nagyon modern kiváló felszereltségű épület. Csak ámultam. Nagyon tetszett, mindneki számára van külön rész, aki kar olvas, aki akar tanul, mások zenét hallgathatnak sőt zongorázni is lehet. Persze zenehallgatás csak fülhallgatóval. Milyen szerencsések azok, akik ilyen körülmények között tanulhatnak. Csodás nap volt!
Micsoda csodálatos reggel. Ma (január 30.) korcsolyázni mentem először életemben. Még sohasem görkoriztam. Örültem, bár kicsit féltem. Melinda és Gábor (az én korosztályom) és Anna, Zsani és Kata (fiatalabbak) velem voltak. Nagyon türelmesen és kitartóan segítettek nekem. Sokat beszélgettünk és ahogy mondtam kitűnő az angoljuk. Persze sokszor estem, de megérte. 🙂
Ma (január 29.) egy csodás nap volt. Délelőtt találkoztam Melindával és elvitt az egyetem botanikus kertjébe, ami nagyon tetszett, hiszen imádom a természetet. Ebéd után Dani és István elvitt a Vasarely Múzeumba, ami szintén nagyon tetszett ami után sétáltunk a városban és sokat beszélgettünk. Nagyon jól éreztem magam. Holnap korcsolyázni megyek először életemben. Nagyon izgatott vagyok már!
Január 28-án délelőtt Dorottya középiskolájában tartottam előadást Brazíliáról, ami nagyon jól sikerült. Az osztály nagyon érdeklődő volt és sok mindenről kérdeztek. Az Alapítványnál délután találkozhattam Judittal és részt vehettem a nyelvi versenyen vizsgáztatóként. Most ültem előszőr a másik oldalon, és nagyon érdekes érzés volt látni a diákokat tudva, hogy pontoson mit is éreznek. Óriási élmény volt. Habár páran feszültek voltak és izgultak ennek ellenére nagyon szépen szerepeltek. Örülök, mert több diákkal is találkoztam ma és holnap is érdekes programok várnak rám. Sziasztok!
Január 27: gyönyörű nap volt. Ma elmentem a mentorokkal (úgy néznek ki mint a „Pindúr pandúrok”) vásárolni és ebédelni és városnézésre. Délután csatlakoztam a gyerekhez angol órára a Pécs 3. csoporthoz. Sok témáról beszélgettünk és meglepő volt hogy koruk ellenére milyen jól beszélnek , ez fantasztikus. Holnap egy középiskolában tartok prezentációt. Sziasztok!
Voltam a mentorokkal buszjegyet venni es élelmiszert vásárolni nekem. Gyönyörű ez a város. Együtt ebédeltünk. Délután részt vettem a Pécs 2. csoport angol óráján akik nyelvvizsgára készülnek. Beszélgettünk Brazíliáról és Magyarországról. Találkozásunk elején kicsit félénkek voltak, de nagyon kedvesek és nagyon jól beszélnek angolul. Várom a holnapi folytatást!
Bianca brazil AIESEC önkéntes Pécsre érkezett (január 25.). Megismerkedett a mentorokkal, körbevezettük a házban és elfoglalta a saját kis „birodalmát” is. Igyekeztünk minden hasznos tanáccsal ellátni, megismertettük a rá váró programokkal, és egy kis ízelítőt kapott a pécsi csoportokat illetően is. Holnap kezdődik a közös munka, melynek során remélhetőleg ő is és a gyerekek is rengeteg élménnyel gazdagodnak majd. Bianca nagyon érdeklődő volt, izgatottan várja a gyerekekkel való találkozást és a programokat! Reméljük jó érezi majd magát nálunk!
Január 25. – Január 25-én megérkeztem Pécsre a Közösségi Házba. Nagyon tetszik a ház, és a hálószobám is gyönyörű. Találkoztam Edinával, Lucával, Andival a mentorokkal, és Melindával aki egy támogatott diák. Nagyon kedvesek mindannyian. Körbevezettek a házban és megmutattak mindent. Nagyon várom már hogy találkozzam a három csoporttal és részt vehessek az órákon. Bianca Frota Torres, AIESEC önkéntes Brazíliából