„Február első szombatját Amber Woolammal, amerikai fejlesztőnkkel töltöttük. Reggel mikor beérkezett a buszom, az állomáson találkoztunk Amberrel, mert ő Budapestről utazott hozzánk. Reggeli után elkezdődtek a megbeszélések, foglalkozások. 3 csoportot alkottunk a nyelvi szintünk alapján. Először a középfokú nyelvvizsgára készülők beszélhettek Amberrel, akiknek témája a divat és öltözködés volt. Rengeteg érdekességet mesélt az amerikai divatról, hogy ők miket vesznek fel egy átlagos nap, valamint, hogy náluk kint mi a felkapott. Az USA-ban az emberek általában a sportosabb ruházatokat preferálják, és még akkor is úgy öltöznek fel mintha edzeni mennének, amikor ez nem is így van. Mindezek után mi is beszéltünk angolul a saját stílusunkról és arról, ki miképp fejezi ki önmagát a megjelenésével. Ezt követően az alapfokú nyelvvizsgára készülők, illetve a kezdők is időt kaptak az Amberrel való beszélgetésre. Ameddig az egyik csoport angolozott, addig a többiekkel megbeszéltük a táborokkal, pályázatokkal kapcsolatos információkat, majd ebédeltünk. Amíg étkeztünk, megismerhettük az amerikai iskolarendszer sajátosságait. Náluk a középiskola rendszere is másképp működik, kevesebb dolgozatot írnak és nem érettségi alapján jelentkeznek egyetemre, hanem más tantárgyak összesített tanulmányi átlagaival (pl.: szövegértés, betűzés stb). Az egyetemeken sem minden ugyanaz, ugyanis náluk nincsenek államilag támogatott képzések. Mindenért fizetni kell, és nem is akármennyi összeget. Ha valaki abban az államban akar tovább tanulni, ahol lakik, akkor „csak” évi 2 millió Ft körül van a tandíj, de ha egy másik államban kezdi az egyetemet ez akár 7-8 millió is lehet. Az ebéd után Vig Dávid ping-pong versenyt rendezett. Sorsolás után játszottunk egymással. Beszélgettünk, játszottunk és nevettünk, így lényegében észre sem vettük, hogy milyen gyorsan eltelt az idő. Köszönöm, hogy Amber segítségével fejleszthetjük az angol tudásunkat!” Pege Gyula, Jászság 3-as csoport
„A mai nap a Jászság 3-as csoportjával egy izgalmas kis ping-pong bajnokságot szerveztünk a közösségi házban. Mentorunk és hét rátermett fiú a csoportból, kieséses formátumú rendszerben mérettette meg az asztalitenisz tudását. A nyolcaddöntő párosításai is izgalmasnak ígérkeztek, mert már itt is szoros eredmények születtek. Két nyert szettre volt a győzteseknek szüksége, sok esetben a harmadik döntő szettet is ki kellett játszani. Olyan szoros és izgalmas volt a mezőny és maguk az eredmények is, hogy a második elődöntőt és magát a döntőt a következő alkalomra halasztottuk, mintha egy rendes többnapos fordulós verseny lenne. Ismét jó hangulat volt a házban, jól éreztem magam.” Vig Dávid, Jászság 3-as csoport, Színház- és Filmművészeti Egyetem, dokumentumfilm rendező mesterszakos hallgató
